DE-GYFK

Bővebben a szakról!

Szakfelelős: Kovácsné Bakosi Éva PhD

1. Miért érdemes a DE-GYFK-n óvodapedagógus hallgatónak lenni?
2. Miért szép az óvodapedagógus hivatás?
3. Kinek ajánljuk?
4. A képzési cél?
5. A SZAKHOZ KAPCSOLÓDÓ FONTOSABB KONFERENCIÁK, TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK
6. OKATÓINK ÁLTAL ÍRT ALAPOZÓ SZAKKÖNYVEK, JEGYZETEK

Miért érdemes a DE-GYFK-n óvodapedagógus hallgatónak lenni?

Az intézményhez, a karhoz, a diplomához a munkaerő piac által is elismert értékek sorolhatók:

• Hagyományokra épülő, magas színvonalú képzés
  • Felkészült oktatók és gyakorlatvezetők
  • Hallgatóbarát oktatásszervezés
  • Folyamatos képzésfejlesztés
• Dinamikusan fejlődő infrastruktúra
  • Korszerű tanulóterek
  • Egy szervezeti egységben és egymás közvetlen közelében az oktatás, a gyakorlóhely, a látogatók igényeit kielégítő könyvtár, könyvellátó, a korszerű kollégium, étkezési lehetőség
• Ösztönző környezet
  • Bensőséges, segítőkész tanár-diák kapcsolat
  • Színes szabadidőd program, élénk diákélet
  • Igényes, üdítő, tiszta környezet.

Miért szép az óvodapedagógus hivatás?

Az óvodapedagógust ölelő karja, megnyugtató simogatása és vigasztalása, türelmes, a gyermek kíváncsiságát kielégítő válaszai, vidám, játékos kedve, varázslatos meséi, derűs éneke, okos szabályai, szerető gondoskodása emeli arra a magaslatra, ahol ő lehet az anya, az apa távollétében a támogatásra, szeretetre, biztonságra vágyó gyermek pótmamája, pótpapája.
Az óvodapedagógus széleskörű szakmai felkészültségéből, s a nevelési színtér – óvoda – közösségi jellegéből adódóan sok tekintetben kiegészíti a családi nevelést, s a családdal együttműködve elősegíti a gondjaira bízott gyermekek sokirányú fejlődését. A képzés során hallgatóink elméletben és gyakorlatban is felkészülnek e fejlődési folyamat tervszerű támogatására, irányítására.

• úgy érzi, tudná szeretni, tisztelni, komolyan venni a kisgyermekeket,
• szívesen játszana, mesélne, bábozna, énekelne, mozogna velük,
• aki kreatív megnyilvánulásainak teret szeretne adni,
• szeretné megismerni, hogy hogyan lehet és kell segíteni a gyermekek fejlődését,
• szereti a vidámságot, változatosságot.

A képzési cél:

A szak képzési és kimeneti követelményei alapján (KKK) kidolgozott mintatantervünk olyan óvodapedagógusok képzését célozza meg, akik a korszerű, a változásokat is követő legújabb ismereteket elsajátítva, pedagógiai képességeiket és érzelem-gazdag, gyermekközpontú attitűdjüket újszerű módszerekkel alakítva alkalmasak és képesek:

• sokszínű, változatos óvodai élet szervezésére,
• egyetemes és nemzeti értékeket átadva a gyermekek differenciált fejlesztésére, nevelésére a családdal és a társadalmi környezettel együttműködve,
• a diploma megszerzését követően pedig önművelésre, önfejlődésre.

Ehhez a hivatáshoz sajátos beállítódás, sokféle képesség és tulajdonság szükséges. Ennek magyarázatát többek között az óvodás életkor sajátos jellemzőiben, a fejlődés elősegítésének életkorspecifikus módjaiban találjuk meg. Csak néhány követelmény: gyermek- és emberismeret, gyermekközpontú szemlélet, játékra, játszásra való beállítódás, fejlett kommunikációs képesség, kooperációs képesség, szervezőképesség, előítélet-mentesség, önérvényesítés, önmenedzselés, minőségtudat.

A képzés során a hallgatók pedagógiai és pszichológiai stúdiumok segítségével ismerkednek meg az óvodáskorú gyerekek differenciált személyiségfejlődésének sajátosságaival, a nevelés és fejlesztés elméletével, s az óvodai gyakorlatsorán pedig közvetlenül is megtapasztalhatják a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyerekek nevelési gyakorlatát. A képzési programba beépülnek még bizonyos szaktudományos és művészeti tárgykörök is, ahol az egész óvodai nevelést átható anyanyelvi nevelés, játék, testnevelés, mese- és verstanulás, ének-zenei nevelés, vizuális nevelés feladataira készülnek fel az óvodapedagógus jelöltek.

Az egész képzési folyamatot átható és végig kísérő óvodai gyakorlat különböző szervezeti formában van jelen: tanórát (elméleti ismeretek megszerzését) támogató hospitálások, egyéni és csoportos óvodai gyakorlatok, valamint a nyolc hetes összefüggő területi szakmai gyakorlat. Egyéb gyakorlati kurzus még a személyiségfejlesztő, az önismeret fejlesztő, a kommunikációs, továbbá a játszóképességet fejlesztő tréning.
Karunk a képzés során az alábbi specializációkat ajánlja fel:

• Családpedagógia
• Sajátos nevelési igényű gyermek
• Játékspecializáció
• Közoktatási intézményi ismeretek
• Inter- és multikulturális nevelés
• Irodalmi kultúra
• Vizuális kultúra
• Zenei kultúra
• Mozgáskultúra
• Mentálhigiéné

A nyelvi követelmények teljesülését (középfokú C típusú) karunk 4 féléves, heti 4 óra nyelvi órával segíti elő, továbbá intenzív nyelvvizsga előkészítő kurzusokat is hirdet.

A diploma különböző fenntartású (önkormányzati, egyházi, alapítványi, magán) óvodába való elhelyezkedésre jogosít.
A végzett óvodapedagógusok részére gazdag és színvonalas szakirányú továbbképzést szervezünk (lásd továbbképzések) régiónkon kívül, több megyében is.

A szak képzési és kimeneti követelményei

1. Az alapképzési szak megnevezése: Óvodapedagógus

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)

szakképzettség: óvodapedagógus

• nemzetiségi óvodapedagógus [zárójelben megjelölve a nemzetiségi (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) nyelvet, illetve a cigány-roma képzési irányultságot]
• a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Kindergarten Teacher, Ethnic Minority Kindergarten Teacher (Croatian, German, Roamanian, Serbian, Slovakian, Slovenian, Gypsy).

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. Képzési ág: óvodapedagógus, tanító

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

• Az óvodapedagógus, tanító képzési ág közös képzési szakaszához rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
• A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: legalább 32 kredit, legfeljebb 54 kredit
• A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
• A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit
• A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 26 kredit
• nemzetiségi óvodapedagógus szakirányon ebből a nemzetiségi képzés gyakorlati ismeretei legalább 6 kredit
• Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 9 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az óvodai nevelés feladatainak ellátására, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
A nemzetiségi szakirányt választó óvodapedagógusok képesek az óvodás gyermekek magyar nyelven és nemzetiségi nyelven történő nevelésére.

Közös kompetenciák az óvodapedagógus, tanító képzési ágban

A hallgatók ismerik:

• a kisgyermekkori nevelés és oktatás történetének egyetemes és magyar jellemzőit,
• a gyermekek fejlődésének pszichológiai sajátosságait,
• Magyarország legújabbkori történetének és társadalmának kérdésköreit,
• az információs és kommunikációs technika használatához szükséges eljárásokat, tudnivalókat.

Az alapfokozatot birtokában – a nemzetiségi szakirányt is figyelembe véve – az óvodapedagógusok

az ismereteket illetően bizonyították, hogy

• ismerik és értik a társadalmi változások, a közoktatás és az óvodai nevelés összefüggéseit;
• ismerik a tartalmi szabályozás dokumentumait;
• ismerik az óvodás korú gyermek személyiségének fejlődési sajátosságait;
• ismerik a nevelés és fejlesztés elméletét, az óvodás korosztály differenciált személyiségformálásának folyamatát, tevékenységeit, azok tervezését, módszereit, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumait, a családdal való együttnevelés lehetőségeit;
• az óvodai tevékenységek tartalmainak közvetítéséhez szükséges szaktudományos és művészeti ismeretekkel rendelkeznek;
• elsajátították a tevékenységek szervezéséhez szükséges módszertani ismereteket az anyanyelvi nevelés, a játék, a mese-vers, az ének-zene, a vizuális tevékenység, a mozgás és a környezet tevékeny megismerése területén;
• ismerik az élményszerű óvodai életmódszervezés lehetőségeit;
• tájékozottak az egészségre nevelés és a mentális egészség védelmének elvi és gyakorlati kérdéseiben;
• ismerik az óvodai mérés, értékelés és minőségfejlesztés elveit, módszereit.

ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak

• az óvodás korú gyermekek személyiségfejlődéséhez szükséges feltételek biztosítására,
• óvodapedagógusi nevelő tevékenység ellátására,
• kompetenciájukból adódó szakmai lehetőségeik és feladataik felmérésére;
• problémák felismerésére, azok kritikus elemzésére és konfliktushelyzetek megoldására;
• pedagógiai döntésekre;
• előítélet-mentesen az inter- és multikulturális nevelésre;
• a családokkal való együttműködésre;
• a társintézményekkel, fenntartókkal való kapcsolattartásra;
• a szakszolgálatokkal szakmai partnerség kialakítására;
• önálló tanulással és/vagy szervezett továbbképzésekkel új kompetenciák elsajátítására.
• idegen nyelven alapszinten kommunikálni;

szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek

• önismerettel; önértékelési képességekkel; önérvényesítés, önmenedzselés képességével;
• sikerorientált beállítódással; minőségtudattal;
• gyermek- és emberismerettel, gyermekközpontú szemlélettel, játszóképességgel,
• fejlett kommunikációs képességgel,
• társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással,
• az egyetemes emberi és nemzeti normák tiszteletével, tudatos értékválasztási képességgel;
• a team-munkához szükséges kooperációs képességgel;
• környezettudatos magatartással.

A nemzetiségi óvodapedagógusok a fentieken túl

a képzés során az ismereteket illetően bizonyították, hogy

• magas szintű nemzetiségi nyelvi kompetenciákkal rendelkeznek;
• ismerik a nemzetiség történelmét és kultúráját;
• nemzetiségi óvodapedagógusként jellemzi őket a korszerű általános műveltség, a társadalmi érzékenység, a közösségi felelősségérzet és feladatvállalás;
• ismerik az óvodás korosztály nevelése során hatékonyan alkalmazható nyelvpedagógiai eljárásokat, nyelvátadási és fejlesztési stratégiákat,
• korszerű ismeretekkel rendelkeznek a korai kétnyelvűség szakterületén;

ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak

• elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában az óvodás korú gyermekeket valamennyi nevelési területen magyar nyelven nevelni, valamint a nemzetiségi anyanyelvi nevelés feladatait ellátni;
• korszerű népismereti/nemzetiségi tartalmak közvetítésére (néprajz, történelem, zene, tánc stb.) alkalmazni tudják e tartalmak óvodás korban történő elsajátíttatásának módszertani lehetőségeit.

a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek

• a nemzetiségi identitás elmélyítéséhez szükséges gyakorlati készségekkel, jártasságokkal;
• a permanens művelődés igényével és képességével;
• az egyetemes emberi és nemzeti, illetve nemzetiségi értékek, az erkölcsi normák tiszteletével.

8. A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

alapozó ismeretek: 32-45 kredit

(társadalomtudományi ismeretek, pedagógia, pszichológia, informatika)

szakmai törzsanyag: 110-140 kredit, ebből

• szakmai elméleti modul: játék pedagógiája és módszertana, anyanyelvi, irodalmi nevelés és módszertana, matematikai nevelés és módszertana, környezeti nevelés és módszertana, ének-zenei nevelés és módszertana, vizuális nevelés és módszertana, testnevelés és módszertana – 54-72 kredit, továbbá differenciált szakmai ismeretek felsőoktatási intézmény egyedi jellegét adó ismeretkörökből (pl.: idegennyelv) –12 kredit;
• speciális programok modul: 30-40 kredit
  • választható programok (pl.: családpedagógia, inkluzív–integrált nevelés, környezeti nevelés, multi- és interkulturális nevelés, gyermek– és gyógytestnevelés, gyógypedagógia) – 15-18 kredit,
  • nemzetiségi óvodapedagógus szakképzettség esetén továbbá: nemzetiségi ismeretek, kétnyelvűség elmélete és gyakorlata, nemzetiségi óvodai foglalkozások módszertana és gyakorlata, nemzetiségi nyelv – 30-40 kredit.
• szakmai gyakorlati modul: 26-34 kredit.

9. Szakmai gyakorlat:
A gyakorlati képzés az eredményes óvodapedagógusi tevékenységhez szükséges készségek, képességek kialakítását segíti; olyan szervezeti és tevékenységformákat biztosít, amelyek a tartalmilag és módszertanilag komplex, fokozatosan bővülő önállóságú, egymásra épülő óvodai feladatrendszer megvalósítására tesznek alkalmassá.
A gyakorlati képzés fogalmába beleértendők a hallgatók hospitálásai, csoportos és egyéni óvodai gyakorlatai, önismereti, kommunikációs és játszóképesség-fejlesztő tréningek, a speciális programok gyakorlatai, valamint a pedagógiai és módszertani stúdiumok keretében végzett gyakorlatok is.
A külső szakmai gyakorlat időkerete 8 hét. Az összes szakmai gyakorlaton belüli kreditértéke 9 kredit.

10. Nyelvi követelmények:
Egy idegen nyelvből középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél, mely feltétele az oklevél kiadásának.
A nemzetiségi szakirányon az idegen nyelv – kritériumfeltétel jellegén túl – kreditértékű szakismeret is.

OKATÓINK ÁLTAL ÍRT ALAPOZÓ SZAKKÖNYVEK, JEGYZETEK, melyek országos terjesztésűek (lásd még oktatóknál):

• Balogh Éva: Fejlődéslélektan. Debrecen : Didakt Kft., 2003. 199 p.
• Ludánszkiné Szabó Éva: Óvodai zenei hagyományápolás, népszokások. Hajdúböszörmény: Szerző, 1995. 305 p.
• Kelemen Lajos: A családgondozás alapjai. Hajdúböszörmény : Didakt Kft., 2008. 72 p.
• Kiss László: Fejezetek a filozófiai gondolkodás történetéből. Debrecen: Didakt Kft., 2002. 270 p.
• Kovács György: Óvodapedagógia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.
• Kovács György: A játék elmélete és pedagógiája. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992.
• Kovácsné dr. Bakosi Éva dr.: „Vidámság háza” óvodai program. Hajdúböszörmény, 1998.
• Kovácsné Bakosi Éva: Mérőeszközök az óvodai játék és tanulás méréséhez. Debrecen, 2005.
• Kovács György – Bakosi Éva: Óvodapedagógia. Debrecen : Szerző, 2004-2005.
• 1.köt., 2004. 226 p.; 2. köt., Játékos tanulás az óvodában. 2005.192 p.
• Kovács György – Bakosi Éva: Játékpedagógiai ismeretek. Debrecen : Szerző., 2005. 258 p.
• Kovács György – Bakosi Éva: Játék az óvodában. Debrecen : Didakt Kft., 2003. 244 p.
• Kövér Sándorné: Vezetési és szervezetfejlesztési ismeretek. Hajdúböszörmény : Szerző, 2005. 95 p.
• Kövér Sándorné: Az értelmi nevelés története óvodáinkban. Hajdúböszörmény: [Szerző], 2006. 148 p.
• Kövér Sándorné: Óvodavezetés nem csak vezetőknek. Hajdúböszörmény: Szerző, 1996.159 p.
• Pornói Imre: Bevezetés a szociális gondoskodás elméleti és történeti alapjaiba. Nyíregyháza : Krúdy Kvk., 2007.179 p.
• Török László: Gazdasági és vállakozási ismeretek. Hajdúböszörmény : DE HPFK, 2005.

Oktatóink képzéshez használt szöveggyűjteményei:

• Báb, játék, bábjáték. (szerk. Horváthné Fülep Éva).Debrecen : Didakt Kft., 2003. 211 p.
• Életkorok pedagógiája.[Szerk. Molnár Endréné,Pálfi Sándor].Hajdúböszörmény: DE HWIP Kar, 2000. 313 p.
• Pedagógiai szöveggyűjtemény (Szitovszky Józsefné – Deliné Fráter Katalin). Hajdúböszörmény : Óvóképző Főiskola, 1992. 336. p.
• Személyiséglélektani szöveggyűjtemény. (szerk. Balogh Éva, Kelemen Lajos). Debrecen: Didakt K., 2005. 310 p.
• Tantárgyi ismeretek vezető óvodapedagógusok képzéséhez.(szerk. Kövér Sándorné) Hajdúböszörmény : Didakt Kft., 2003.
• Testnevelés az óvodában. (szerk. Bondár Zsuzsanna) Hajdúböszörmény : Óvóképző Főisk., 1992. 236 p.
• Vizuális nevelés az óvodában (szerk. Fekete János, Horváthné Fülep Éva, Szilágyi Imre). Hajdúböszörmény, 1994. 240 p.
• Vizuális nevelés, személyiségfejlesztés (szerk. Horváthné Fülep Éva). Hajdúböszörmény : Szerző, 1997. 185 p.
• Zenei nevelés az óvodában. (szerk. Hovánszki Jánosné). Debrecen : Didakt Kft., 2008. 398 p.