Kedves Munkatársaim, kedves Leendő Pedagógusok!
2010. június 4.-én köszöntötte munkatársait a Kovácsné dr. Bakosi Éva Kar Dékánja. Bevezetőjében kiemelte az ünnep jelentőségét és utalást tett annak értékteremtő, értékátörökítő szerepére.
„Egyfajta érték kifejező, értékmegőrző szerepe funkciója van annak, hogy mit ünneplünk, mit emelünk a mindennapjaink fölé. Ilyen érték kifejező, értékmegőrző nap a pedagógusnap, mely az emberiség globális ünnepe, s melyet hazánkban 1952 óta ünneplünk.
Az ünneplés, a megemlékezés formája sokat változott. Emlékszem, személyes tisztelet, szeretet, megbecsülés, hála és köszönet kifejezője volt az, az egy szál virág, amit talán a kertből vágtunk vagy szakítottunk le. Alsó tagozatban még egyenként vártuk a pillanatot, amikor odaadhattuk a szorongatott virágot, nagyobb iskolásként már az osztály készült, s persze aznap nem volt felelés.”
Ezt követően a pedagógusszerep tartalmi összetevőire, valamint annak változásaira utalt.
„A klasszikus pedagógusszerepek – atya, mester, lámpás, hivatalnok – mára sokféle új szerepelemmel egészültek ki. Egyre árnyaltabbá, összetettebbé válik a pedagógiai munkát végző szakemberszerepek sora. Az élet különböző területein zajló állandó változások a pedagógussal szembeni elvárások sokrétűségét, többlettartalmát eredményezik, ezek pedig értelemszerűen a pedagógusszerepek változásával, bővülésével járnak.” Kiemelte azokat a legfőbb mutatókat, melyek a pedagógus személyiségét leginkább jellemzik. „Mert a pedagógus:
- a lélek támasza,
- az értékrend iránytűje,
- az élő példakép, a szerepminták hordozója,
- az útravaló összeállítója,
- akinek a legfontosabb tőkéje saját maga, az „én ereje”
Utalt a személyes kapcsolat fontosságára, „a műveltség, a tanulás, a tudás, a hivatás élményének felismertetése, átadása-átvétele, s a közben létesülő személyes kontaktus érzelmi többlete az, ami széppé, teljessé teszi a gyermekekkel, fiatalokkal való foglalkozásunkat. A gyermekekkel, hallgatókkal való foglalkozás nem merül ki a napi nevelési, szakmai szituációkban, találkozásokban. Az ezen kívüli alkalmak tapasztalat- és élménytartalma kiegészít, felerősít, elmélyít, személyesebbé válik, s az igazi, tartós, gyermek-nevelő, tanár-diák kapcsolat tartópillérévé válik.
Az e körül kialakuló légkör, szakmai környezet léte, kialakítása viszont már nem csak a pedagóguson múlik, hanem mindazokon, akik bármilyen formában is részesei a neveltekkel, tanítványokkal való foglalkozásnak.”
Végül pedig kiemelést tett a Kar 2009-2010. évi sikeres tevékenységeiből.
„Pedagógusnapi köszöntőm végén szeretném valamennyi kedves munkatársamnak megköszönni az elmúlt tanévi odaadó munkáját.
Az elmúlt évből kiemelném a
- Mese napját
- A Kar napját, a megemlékezést az 50 éves felsőfokú óvóképzésről
- A várossal közösen rendezett Tudomány napját
- A szakok vetélkedőjét
- A szakok átfogó belső auditját, mely az utolsó tanácsülés témája lesz
- Az INTERREG pályázat munkálatait
- Az oktatók hazai és külföldi konferencia szerepléseit
- PhD tanulmányokat végzők erőfeszítéseit
- A mester szak elindítását, az új szakirány kidolgozásában való együttműködést
- A Csecsemő- és gyermeknevelő szak elindítását
- Nemzetközi kapcsolataink szélesítését
- Az ERASMUS mobilitási program elindulását, melyen belül már nem csak hallgatói, hanem oktatói mobilitást is jegyezhetünk
- A gyakorló óvoda rendezvényeit, különösen a szüreti mulatságot, a Föld napja rendezvényt, a gyermeknapot, s mind jobban kiteljesedő projektmunkálatait, nemzetközi kapcsolat - felvételi sikereiket."
Zárógondolataiban megköszönte az éves munkát és együtt ünneplésre invitálta a Kar jelenlévő oktatóit, dolgozóit.
„Mindezért elismerés és köszönet illeti különösen az ezeken a sikereken munkálkodókat. Kívánom, és egyben kérem is, hogy hasonló lelkesedéssel, odaadással folytassák továbbra is ember- és környezetformáló tevékenységüket.
Ezt köszöntjük majd egy pohár pezsgővel, melyet egészségetekre, egészségükre kívánok, a vacsorához jó étvágyat és jó hangulatú együttlétet.”
